BAUSOFT
Pécsvárad Kft.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Összegyűjtöttük és csoportosítottuk a leggyakrabban előforduló kérdéseket, és a hozzájuk tartozó válaszokat, abban a reményben, hogy az többeknek segít a programok minél hatékonyabb kezelésében.

Hardverkulcs kezelési problémák (HW...)

WinWatt32 program (WW...)

IDAPI és projekt megnyitási hibák (ID...)

32 bites IDAPI hibák (ID32...)

KOMPLEX és korábbi DOS programok (KO...)

Hardverkulcs kezelési problémák
HW1: A program nem hajlandó elindulni, pedig a kulcs rá van dugva a gépre.

Először azt kell megvizsgálnunk, hogy a program fizikailag érzékel-e kulcsot. Ezt abból tudjuk eldönteni, hogy a jelszó megadásra szolgáló ablakban mit ír ki a program kulcsazonosítóként, az ábrán pirossal jelölve.

screen

Ha a Nem található kulcs jelenik meg itt, akkor nagy valószínűséggel a kulcsdriver program nem lett telepítve, vagy a működése nem megfelelő. Célszerű ilyenkor a kulcsdrivert újratelepíteni. Ha talált kulcsot, célszerű ellenőrizni, hogy az a jelszó adatokban megadottal megegyezik-e. Az ábrán pirossal jelöltük.

screen

Ha eltérő, lehet, hogy több kulcsunk is van, és nem a megfelelő van a gépbe dugva. (Több kulcs esetén az elsőre megtalált kulcsot írja ki a program.) Ha egyeznek az adatok, vizsgáljuk meg a további adatok helyességét. A név, a cím és a jelszó adatok esetében is ellenőrző értékek segítenek ebben, ezeket a képeken zölddel jelöltük meg. Ha valamelyiknél eltérést tapasztalunk, akkor valamit rosszul adtunk meg. Ügyeljünk az ékezetekre, írásjelekre, szóközökre, kis és nagybetűkre. Gyakran a kis l és az egyes karakter, illetve a kis o és a nulla karakter keveredik. A jelszó adatokban csak kisbetűk és számok szerepelnek. Az is fontos, hogy a jelszó adat ehhez a programhoz tartozzon. Ezt az információt kékkel jelöltük az ábrán. A WinWatt esetében külön jelszó tartozik az EPBD modulhoz, ezért itt még a következőkre kell ügyelni.

Az alap jelszó felvételekor a jelszó típusánál a program legyen kiválasztva. A listában az ilyen jelszó előtt a modulnév üres. Az EPBD modulhoz tartozó jelszó felvételekor az EPBD modul legyen kiválasztva. A listában ebben az esetben a modulnév az EPBD modul lesz, az ábrán kékkel jelöltük.

Ha párhuzamos portos a hardverkulcs, és a kulcsot nem találja a program, érdemes még a következőket megvizsgálni:

- Csatlakozik nyomtató a kulcsra? Ha igen, próbáljuk meg nyomtató csatlakozás nélkül is a program elindítását. Ha ezek után működik, akkor csatlakoztassuk ismét, és a program indítása előtt legyen bekapcsolva a nyomtató.
- Több hardverkulcs van egymásba dugva? Ha igen, tegyünk egy probát úgy, hogy csak a programhoz szükséges egyetlen kulcs csatlakozik a portra. Ha ezzel megjavul a program, akkor a kulcsok sorrendjének a cseréje lehetséges, hogy megoldja a problémát. Ha nem, akkor a kulcsok gyakori ki-be dugdosása helyett - amit egyébként kikapcsolt géppel ajánlott csak megtenni - alkalmas megoldást ad egy mechanikus nyomtató megosztó egység.
- Lehetséges, hogy a hardverkulcs tönkrement. Telepítsük egy másik gépen a programot és a kulcsdrivert, esetleg más operációs rendszer mellett, ha ott gond nélkül fut a program, akkor a kulcs hibátlan, csak az adott szoftver-hardver kombinációval van gond. Ellenőrizzük újra a fentiek szerint a teendőket, ha nem jutunk eredményre, vegye fel a kapcsolatot a hiba elhárítás érdekében.


HW2: Korábban működött a program, most viszont nem akar indulni. Tönkrement talán a kulcs?.
Lehetséges, de más dolgok is közre játszhatnak. Gondoljuk végig, hogy mit változtattunk a gépen (szoftver-hardver) ahhoz képest, amikor még működött a program. Járjunk el a HW1 kérdésre adott válasz szerint.

HW3: Frissítettem a programot, azóta viszont úgy viselkedik, mintha a kulcsot nem találná..
Lehetséges, hogy a korábbi változat még nem igényelte a kulcsdriver telepítést, a mostani viszont már igen, vagy frissebb verziót igényel. Telepítsük a legfrissebb kulcsdrivert.


WinWatt program
WW1: Az épület adatok tájolás rovatának értelmezése gondot okoz. Mire alkalmazható ez a rovat?
A rovatba írt értéknek a helyiségek határoló szerkezeteinél van szerepe. Akár az új határoló szerkezetek felvételekor, akár egy már felvett határoló szerkezet adatainak módosításakor a párbeszédpanel tartalmaz egy tájolás rovatot. Ennek gyorsabb és kényelmesebb kitöltésére a program a legördülő listában felsorolja a négy fő (É, K, D, NY) és a négy mellék tájolást (ÉK, DK, DNY, ÉNY). Mindegyik szöveg előtt szerepel egy szögérték is. A program a számításokhoz csak a szögértéket vizsgálja, a mögötte lévő szöveget nem értelmezi, az csak a felhasználó számára könnyíti meg a tájékozódást. A legördülő listában a nyolc szöveghez tartozó szögértéket tudjuk az épület adatok tájolás értékével befolyásolni. Az itt megadott -23° és +23° közti értéket rendeli az északi irányhoz. Ha a megadott érték kivül esik ezen a tartományon, akkor a program automatikusan 45°-os forgatásokkal megkeresi a tényleges északi falnak az északi irányhoz viszonyított szögét.
Ezek után tehát úgy kezeljük ezt a rovatot, hogy először megnézzük, hogy az épületünknek az északi irányba eső falának normálisa mekkora szöget zár be a tényleges északi iránnyal, és ezt a szögértéket írjuk az épület tájolás rovatba, pozitív az érték, ha kissé keleti, negatív, ha kissé nyugati irányba néz. Ezzel könnyebbé tesszük a tájolás értékek kiválasztását az egyes határoló szerkezetek felvételénél. Fontos, hogy csak a felkínált értékek módosulnak a rovat módosításával, a korábbi határoló szerkezeteket nem "forgatja"!

WW2: A réteges szerkezet páradiffúziós számításánál a program hiányolja egyes rétegek szorpciós izotermáját, és bár nincs páralecsapódás, mégsem ad megfelelő minősítést a program a szerkezetről. Hogyan védhető ez ki?
Sajnos nagyon sok anyagnál hiányzik a szorpciós izoterma, illetve a megengedett nedvességtartalom a programmal szállított adatbázisban is. Ennek oka, hogy a jellemzők meghatározását célzó vizsgálatokat viszonylag kevés gyártó végeztette eddig el, mivel ezekre korábban a számításokhoz nem volt szükség, illetve nem is olcsóak. Reméljük, hogy egyre több gyártó szembesül ezzel a problémával, és kap indíttatást a vizsgálatok elvégzésére, és az eredmények közzétételére. Addig is milyen lehetőségünk vannak a probléma kezelésére?
Ha egy rétegnél nincs szorpciós izoterma vagy megengedett nedvességtartalom megadva, akkor a program annál a rétegnél, más információ híján, 75 %-nál magasabb relatív páratartalom esetén már figyelmeztetést ad. Ha tudjuk, hogy ez arra a rétegre túl szigorú megkötés, mert akár 100 %-os relatív páratartalom is megengedhető lenne, akkor vegyünk fel a szorpciós izotermára egy biztonságosan alacsony értéket, például adjunk meg a 100 %-os relatív páratartalomhoz 0.1 %-ot, és ugyanezt adjuk meg a megengedett nedvességtartalom rovatban is.

WW3: A réteges szerkezet páradiffúziós számításánál a program a feltöltési időre negatív értéket ad, és e miatt rossznak értékeli a szerkezetet. Hogyan lehet negatív a feltöltési idő?
Negatív feltöltési idő valóban nem létezik, a szabványban megadott és a programban alkalmazott közelítő módszer elhanyagolásaiból adódik ez a furcsa jelenség. A feltöltési idő számításánál sok elhanyagolást alkalmazunk, a bonyolult probléma kezelhetővé tétele céljából. Durván megfogalmazva az alkalmazott algoritmus azt vizsgálja, hogy az egyensúlyi állapotban a szerkezetben lévő nedvesség mennyiségéből kivonva a szerkezetben kiinduláskor meglévő nedvességtartalmat kapunk egy vízmennyiséget, amit a falba beáramló gőzáram fog a feltöltési idő alatt a szerkezetbe bevinni. Ezért a feltöltési idő számítása úgy történik, hogy a vízmennyiséget elosztjuk a gőzáram értékével. Ez akkor adódik negatív értékre, ha a szerkezetben eleve nagyobb volt a vízmennyiség, mint amennyi az egyensúlyi állapothoz tartozik. (A kezdeti nedvességtartalomra a szabvány azt mondja, hogy az minden rétegnél legyen a 60%-os relatív páratartalomhoz tartozó nedvességtartalommal egyenlő.) A valóságban persze ahhoz is bizonyos időre van szükség, hogy a nedvességtartalom az egyensúlyi állapothoz tartozó lefutás szerintire rendeződjön át, de ezt az algoritmus nem kezeli. Írhatna a program ilyen esetben mondjuk nullát is az időre, hogy kevésbé legyen a jelenség zavaró, de úgy gondoltuk, hogy az érték nagysága esetleg hordoz információt, ezért maradtunk a negatív érték kijelzése mellett

WW4: Az adatbázisban szereplő elemekkel, amikben ő vagy ű betű szerepel, problémák vannak. Hogy lehet e hibát megszüntetni?
A Windows vezérlőpultjában a Területi és nyelvi beállítások Speciális lapján az Unicode-ot nem használó programok nyelvénél válasszuk ki a magyart.

WW5: Egyes képernyők jobb szélén és alján lévő gombok nem látszanak. Mi okozza ezt?
A Windows vezérlőpultjában a Megjelenítést választva, a Megjelenés lapon a Betűméretnél nem a normál van kiválasztva. A program fejlesztésnél alkalmazott fejlesztőrendszer hibája miatt a képernyőn való igazítások nem tökéletesek ilyenkor. Állítsa át normálra.

WW6: A Program Files könyvtárban tárolt projektjeim eltüntek. Megtalálható valahol?

A Windows VirtualStore technológiája okozhat ilyen problémát. Először is szokjunk le arról, hogy projekteket a Program Files könyvtárban tárolunk. Javasoljuk a Dokumentumok könyvtárt erre a célra. A másik jótanács, időnként archíváljuk a projektjeinket. Visszatérve a problémához, a VirtualStore lényegében egy olyan könyvtár, ahova a felhasználó által a Program Files könyvtárba létrehozott fájlok ténylegesen kerülnek, a Windows pedig úgy mutatja, mintha ezek a fájlok a Program Files könyvtárban lennének. Ez időnként viszont nem működik helyesen, az okát nem tudjuk, a lényeg, hogy a fájljainkat nem találjuk.

Hogy lehet ehhez a VirtulStore könyvtárhoz hozzáférni? Először is a fájlkezelőnket rá kell bírni arra, hogy a rejtett fájlokat is mutassa. Újabban ezt a Vezérlőpultban, a Mappa beállításai részbe belépve tudjuk megtenni. A Nézet fülön a Rejtett fájlok és mappák részben váltsunk át a Rejtett mappák, fájlok és meghajtók megjelenítésére.

Hol található ez a VirtualStore könyvtár? c:\users\username\Appdata\local\Virtual Store\. A users helyett lehet hogy Felhasználók szerepel. A username helyére a saját profilunk nevét kell választani.

Ha sikerült eljutnunk ebbe a könyvtárba, azon belül megtaláljuk a Program Files, vagy Program Files (x86) könyvtárat és azon belül a progrmunk könyvtárát. Ha szerencsénk van, itt megtaláljuk az elveszettnek hitt projekteket. Célszerű ezeket átmásolni a Dokumentumok könyvtárba és a továbbiakban onnan használni.


WW7: A program indításkor az adatbázis megnyitásra vonatkozó hibaüzenettel leáll. Hogyan javítható a hiba?

A program a felhasználó AppData könyvtárában keresi az adatbázisokat, ide is lesz telepítve. Ha nem a saját profilunkból történt a telepítés, akkor az adatbázisok ebben a másik profilban találhatóak, csak a program nem ott keresi.

Hogy javítható ez a hiba? Először is a fájlkezelőnket rá kell bírni arra, hogy a rejtett fájlokat is mutassa. Újabban ezt a Vezérlőpultban, a Mappa beállításai részbe belépve tudjuk megtenni. A Nézet fülön a Rejtett fájlok és mappák részben váltsunk át a Rejtett mappák, fájlok és meghajtók megjelenítésére.

Hol találhatóak az adatbázis fájlok, melyik könyvtárban? c:\users\username\Appdata\Roaming\Bausoft\WinWatt gólya. A users helyett lehet hogy Felhasználók szerepel. A username helyére a saját profilunk nevét kell választani, illetve a WinWatt gólya helyett a megfelelő WinWatt változat nevét.

A fájlokat annak a felhasználónak a profilja szerint találjuk meg, akinek a nevében történt a telepítés, ez lehet, hogy a rendszergazda. Ezt a teljes könyvtárat kell átmásolnunk a saját profilunkba a fentebb leírt útvonal alá.


IDAPI és projekt megnyitási hibák
ID1: Table is busy! figyelmeztetést kapok, ha meg akarom nyitni a projektet.
Az adatbázis kezelő a projekt megnyitásakor azt zárolja (lock), hogy más alkalmazás ne tudja párhuzamosan megnyitni. Programhiba és program elszállás esetén, ezt a zárolást nem képes a program feloldani, az adatbázis kezelő továbbra is zároltnak látja a projektet, ezért a másodszori megnyitását letiltja. A zárolások a Windows újra indításával megszűnnek, tehát indítsuk újra a Windowst. Az újraindítás helyett azt is megtehetjük, hogy valamilyen fájlkezelő programmal másolatot készítünk a zárolt projektről (mindhárom fájlról, DB, MB és PX kiterjesztés) egy új név alatt, és ezt próbáljuk megnyitni, mert a zárolás fájlnévre vonatkozik, így az új néven megnyitható a projekt.

ID2: Lemásoltam egy projektet a fájlkezelővel, hogy egy másik gépen dolgozzak rajta tovább, itt viszont Index is out of date! üzenetet kapok, és nem tudom a projektet megnyitni.
Az adatbázis kezelő nem minden változtatást ment azonnal lemezre munka közben. Így előfordulhat, hogy amennyiben a projekt a programunkkal meg van nyitva, a három fájl a lemezen (DB, MB és PX kiterjesztés) nem konzisztens. Lépjünk ki máskor a programból, vagy a projektet csukjuk be, mielőtt a fájlokat lemásolnánk.

ID3: Nem található a Borland Database Engine (IDAPI) kérem telepítse! üzenetet kapok, mikor a programot elindítom, pedig telepítve van a gépemen. Újra telepítve sem változik a helyzet.
Más programok is alkalmazzák a Borland Database Engine (IDAPI) eszközét. Lehetséges, hogy azok bizonyos beállításokat is végeznek rajta, és amennyiben a program környezet megváltozik, azt az IDAPI nem tudja lekezelni. Gyakori eset, hogy a WILO Select szivattyú kiválasztó programja az IDAPI számára az átmeneti fájlok könyvtárát a saját könyvtárára állítja be. Ha letöröljük a WILO programot, és a könyvtárat is megszüntetjük, az IDAPI nem képes a működésre. A hiba elhárítása érdekében vegyük elő a Windows főkönyvtárában lévő WIN.INI fájlt. Keressük meg az [IDAPI] illetve a [Borland Language Drivers] szekciókat, és nézzük át valamennyi beállítást. Több sort teljesen ki is törölhetünk, összesen három sor az, ami feltétlenül szükséges a működéshez. Ezek az IDAPI szekcióban a DLLPATH és a CONFIGEFILE01, a másik szekcióban pedig az LDPath bejegyzés. Azt is ellenőrizzük, hagy az ezen belül megadott útvonalak helyesek-e. Mentsük el a javított változatot, és próbáljuk újra a programot.

ID4: Egy korábbi projektet szeretnék megnyitni, de a megnyitás dialógusban azt kiválasztva "Nem létező projektnév!" üzenetet kapok, és nem tudom megnyitni.
A programjaink nem támogatják az ékezetes és hosszú fájl és útvonal elnevezéseket. Létrehozni még sikerül a projektet, de a legközelebbi megnyitásnál már azt nem tudja a program lekezelni. Ne használjunk ékezetes karaktereket és nyolc karakternél hosszabb elnevezéseket a program és a projektek útvonalánál. A fájlkezelő segítségével nevezzük át a hibás fájlokat ennek megfelelően.


32 bites IDAPI hibák
ID32_1: Rendszergazdai módban gond nélkül fut a program, de normál felhasználóként futtatva hibaüzenettel leáll az indítás után.
Az adatbáziskezelő alapértelmezett beállításokkal kerül telepítésre, ennek megfelelően a lock fájlt a c:\ könyvtárba akarja létrehozni, ahova azonban nem rendszergazda módban a felhasználó nem hozhat létre fájlt. Rendszergazdai módban azonban konfigurálható az adatbáziskezelő. A c:\Program files\Common files\Borland shared\BDE könyvtárban található BDEADMIN programot kell ehhez elindítani (ugyanez elindítható a Windows Vezérlőpult programjából is a BDE Administrator ikon segítségével). A Configuration lapon a Drivers\Native\PARADOX részben a NET DIR változót, ami C:\ kell átírni egy másik könyvtárra, ahova a felhasználónak írási joga van. (Ahhoz, hogy a változtatást a BDEADMIN észlelje, át kell lépni egy másik mezőbe.) Kilépve a programból kezdeményezi a megváltozott beállítások mentését, ezt el kell fogadni. Ezek után már normál felhasználói módban is használható a program.


KOMPLEX és korábbi DOS programok
KO1: Nyomtatáskor miért nem jelennek meg az ékezetes karakterek, hullámzanak a táblázatok oszlopai?
Az ékezetes karakterek hiányát az okozza, hogy a nyomtató alapbeállításában szereplő kódtábla nem a PC-8, amit a program feltételez. A hullámzó táblázatok oka az, hogy úgy nevezett proporcionális fontot alkalmaz a nyomtató, a program pedig fix szélességgel számol, és betűközökkel próbál tabulálni. A KOMPLEX program esetében futtassa újra az INSTALL programot, és a program inicializáló és lezáró kódokat a súgó segítségével próbálja megadni. A korábbi programok még nem tartalmazták ezt a lehetőséget. Ezek esetében vagy alapbeállításként, vagy nyomtatások előtt szoftveresen kell beállítanunk a nyomtató gépkönyvére támaszkodva a PC-8 karakter készletet és egy fix szélességű karaktereket tartalmazó fontot, tipikusan a Courier, vagy annak egy változata használható.

Vissza a kezdőlapra Utolsó módosítás: 2014. április 23.